Hit, remény, a lét méltósága

"Legyen hát célod: Istennek dicsőség. Magadnak munka. Az egyén szabad érvényre hozni mind, mi benne van. Csak egy parancs kötvén le: Szeretet."

Madách Imre: Az ember tragédiája

Jonathan Sacks, a Különbözés méltósága című könyvében bevezeti a hit, remény, szövetség eredeti hármas gondolatát. A szövetség Sacks értelmezésében olyan kapcsolódás, amelyben egyik fél sem uralkodik, vagy rendelődik alá a másiknak.

"Ami a szövetséget korszerű fogalommá teszi, hogy a különbözőség méltóságát hirdeti...Az Isten és ember közötti nagyszerű szövetséges kapcsolat, a férfi és nő között a házasságban, egy közösség tagjai, vagy egy társadalom polgárai között azért állhat fenn. mert mindkét fél elismeri, hogy nem jó egy embernek egyedül. Isten nem tudja jobbítani a világot az emberek részvétele nélkül...A pluralizmus (többnézőpontúság) a remény egyik formája, mert annak a felismerésén alapul, hogy éppen azért, mert különbözőek vagyunk, mindegyikünk hozzájárulhat valami egyénivel ahhoz a közös egészhez, melynek mindannyian részesei vagyunk ."

A létezés méltósága a különbözőség méltósága. Sartre szerint minden emberi interakció már önmagában egy konfliktus. A Én-Nemén elkülönülésének konfliktusa.

Sartre-nak a szabad akaratról vallott nézetei a mediációs modell alapját alkotják. Szemléletében az ember természete nem előre determinált, hanem ő maga dönti el, mit választ lehetőségei közül. Szerinte az is egy választás, ha nem választunk. Filozófiájának ez a nézőpontja igen fontos része a konfliktusmegoldó paradigmának, melyben a feleknek mindig adott annak a szabadsága, illetve az én értelmezésem szerint felelőssége, hogy egy konfliktushoz való viszonyulásukon változtassanak, vagy egy elég jó megoldás mellett döntsenek.

Freddie Strasser - Paul Randolph: Mediáció, a konfliktusmegoldás lélektana c. könyve nyomán